TDK

TDK témáink

A 3D nyomtatási technológia, másnéven additív gyártás (additive manufacturing) napjainkban egyre elterjedtebben és egyre szélesebb körben alkalmazott módszerré vált. Műanyag alapanyagokon túl ma már lehetőség van fémalapanyagok használatára a 3D nyomtatás során, illetve tervezési platformot kínál új ötvözetek innovációjára az alkalmazás-specifikus összetétel módosításokhoz. 3D nyomtatási technológiával lehetőség nyílik összetett formájú, a páciens anatómiai viszonyainak megfelelően testreszabott fémimplantátumok nyomtatására.  Az orvosi felhasználásban a gazdaszövet biológiai válasza a beültetett bioanyag szerkezeti és összetételbeli tulajdonságaitól függ.

Ezen kutatási projektben 3D nyomtatási technológiával készített orvosi eszközök illetve implantátumok anyagainak biokompatibilitási tesztelését végezzük in vitro sejttenyészeteken illetve in vivo kisállat modellekben. Elsősorban alapkutatásban használatos technológiákat és módszereket használunk.

A fizikai aktivitásra, ezen belül is a különös fizikai terhelésre adott élettani válasz egyénenként jelentős heterogenitást mutat. Élsporolók illetve elit katonák teljesítményét determináló fiziológiai faktorok azonosítása régóta számos kutatás tárgyát képezi. Ismert, hogy az élsportolókon belül a sprinterek erősen glikolitikus anyagcseréje, az állóképességi sportolók erősen oxidatív anyagcseréje és a testépítők erősen anabolikus anyagcseréje befolyásolja a metabolizmust nyugalomban és kimerülésig tartó edzés után is.

Jelen kutatási projektben extrém fizikai terhelésnek kitett, önkéntes alanyok metabolomikai válaszát mérjük, melyet genetikai vizsgálatokkal egészítünk ki, annak érdekében, hogy az extrém állóképességet determináló faktorokat tudjuk azonosítani.

A szimuláción alapuló orvosi oktatás világszerte elterjedt módszer, mely mára már számos helyen integrálódott mind a graduális, mind a posztgraduális orvosképzésbe. A kutatás célja az innovatív orvosi oktatástechnológiai eszközök, szimulációs rendszerek és az orvosképzést támogató informatikai megoldások gyakorlati validációja, illetve összehasonlítása tradicionális módszerekkel, azok valósághűségének objektív jellemzése.

Társtémavezető: Kardos Kinga

3D nyomtatott lebomló polimerek (PLGA, PCL) és/vagy polimer kompozitok anyagtechnológiai vizsgálata, melynek fő célja az orvosi eszközöként, elsősorban implantátumként történő felhasználása.
Előzetes ismeretek: alapvető biológiai és mechanikai ismeretek

Társtémavezető: Dr. Paári-Molnár Emese

Vezetőképes ABS és TPU kompozitok esetén különböző struktúrák fejlesztése, tesztelése 3D nyomtatási technológiával, nyúlás szenzorok optimalizására. Az elkészült nyúlásszenzorok optimalizálása preklinikai vizsgálatokban való alkalmazásra mint fekély detekció illetve protézis illeszkedés.
Előzetes ismeretek: alapvető mechanikai és elektromos ismeretek

Társtémavezető: Dr. Schlégl Ádám

Vizsgálatsorozatunk célja, hogy az alapvető sebészeti készségeket, valamint azok oktatását objektív, standardizálható módszerek segítségével elemezzük, értékeljük innovatív IT alapú megoldásokra alapozva. A kutatás során kézi, laparoszkópos és robot asszisztált, kísérleti eljárások jellemzése egyaránt megtörténik.

Társtémavezető: Kardos Kinga

Fogászati implantátum tervezése, az additív gyártás adta lehetőségek kihasználásával. 3D modell tervezése és optimalizálása a pontos illeszkedés és az implantátum megfelelő teljesítményének elérése érdekében, szem előtt tartva az orvosbiológiai és anyagtechnológiai kritériumokat.
Előzetes ismeretek: alap modellezési és (orvos)biológiai ismeretek

További társ-témavezető: Molnár Ádám

Társtémavezető: Told Roland

Fűthető tartály és termosztát építése, amelyben a vizsgálati minták a tesztek alatt testhőmérsékleten tarthatók (37 °C). A tartály alakjának kompatibilisnek kell lennie a Zwick/Roell tesztgépekkel. A fűtőkörnek pedig izoláltnak kell lennie a tartály tartalmától, hogy a tartály bármilyen anyaggal feltölthető legyen (sóoldat, vér).
Készségek, előzetes ismeretek: Alapvető mechanikai és elektromos ismeretek

Társtémavezető: Dr. Szántó Zalán

A kutatás célja az innovatív orvosi és egészségügyi oktatástechnológiai eszközök, szimulációs rendszerek és az orvosképzést támogató informatikai megoldások gyakorlati validációja, összehasonlítása tradicionális módszerekkel. A kutatócsoport külön fókuszt helyez a kiterjesztett és virtuális valóság alapú fejlesztésekre, a mesterséges intelligencia alkalmazhatóságának vizsgálatára az oktatásban valamint a szimulátorok valósághűségének objektív jellemzésére.

Társtémavezető: Dr. Paári-Molnár Emese

Szilikon-etanol kompozit anyag borításának fejlesztése. Különböző körszövött anyagok és csövek tesztelése a műízom megvalósításához. Az elkészült műizom erőkifejtésének mérése az anyagvizsgáló laboratóriumban.
Előzetes ismeretek: alapvető mechanikai és elektromos ismeretek

Társtémavezető: Told Roland

Az ISO/ASTM 52902:2023-as szabvány iránymutatásai alapján nyomtatók pontosságánal ellenőrzése, szeletelő program sajátosságának kiértékelése. Markforged MetalX nyomtatóval A2 szerszámacél és réz anyagokkal.
Készségek, előzetes ismeretek: Alapvető mechanikai ismeretek

Társtémavezető: Dr. Tóth Luca

Az Idegsebészeti és Neurológiai Klinikán olyan betegek objektív, összetett mozgásanalízissel történő vizsgálata és követése, akiknek felmerül vagy diagnosztizált neurológiai betegsége van, vagy kezelés alatt állnak, melyben a mozgásanalízis és a mozgás változásának követése diagnosztikus értékkel bír, terápia hatékonyságának monitorozására használható, ezáltal a klinikai diagnózist és kezelést kiegészíti (így pl: hydrocephalus, stroke, traumás fejsérülés, parkinson, dystrophia myotonica).

A kutatás során az orvostechnikában és orvosi 3D nyomtatás használatos fémek és műanyagok anyagtechnológiai (szerkezeti, mechanikai, biokompatibilitási) jellemzése mellett lehetőség van új, innovatív anyag megismerése, valamint orvosi eszközfejlesztési projektbe való bekapcsolódásra.

Társtémavezető: Told Roland

Vezetőképes fémtartalmú 3D nyomtatott polimerek (PLA, ABS) elektromos (vezetőképesség, jelátvitel) és mágneses tulajdonságainak vizsgálata, azaz a mágneses tér hogyan befolyásolja a nyomtatási paramétereket és a kész minta tulajdonságait. Ezen tulajdonságok meghatározása fontos a további preklinikai, klinikai alkalmazások mint ortetika, protetika témakörében.
Készségek, előzetes ismeretek: Alapvető mechanikai és elektromos ismeretek

További társ-témavezető: Dr. Paári-Molnár Emese

Társtémavezető: Dr. Maróti Péter

A kutatási projektben 3D nyomtatási technológiával készült orvosi kézieszközöket, laboratóriumi berendezéseket illetve gyógyászati segédeszközöket vizsgálnak a résztvevők, gyakorlati szempontból, klinikai és pre-klinikai körülmények között (szimulátorokon, cadavereken, állatkísérletes modelleken végzett beavatkozások). A kutatás során lehetőség van egyéni eszközök tervezésére és előállítására. 

Az asszimmetrikus háború körülményei között az egészségügyi szervezés és ellátás számtalan elemét meg kellett változtatni. A műveleti medicina koncepciójában az aneszteziológia kihívásokat és azok megoldásait keressük. 

A múlt évben megjelent katasztrófa törvény alapján a katasztrófa ellátás megszervezésének lehetőségeit vizsgáljuk meg. Sémákat alkotva   uniformizáljuk az egyes intézményi katasztrófa terveket és azok korlátait. 

A szimulációs oktatás hasznosíthatósága a sürgősségi manuális skillek oktatásában. Ezen központok bevonása a graduális és posztgraduális oktatás színtereibe.

A torzó áthatoló és tompa sérüléseinek új szempontból történő vizsgálata, mely napjainkban a környezetünkben dúló háborús konfliktusok és katasztrófák idején fókuszált kérdéssé vált. Kutatásainkban felttárjuk az eddigi ellátási irányvonalakat, szakmai algoritmusokat, megvizsgáljuk és ezeket napjaink gyakorlatával összevetjük. Humán és állatminták gyűjtésével a tüdőkontúzió gyulladásos válaszreakciójának kérdését vizsgáljuk. 

A tömeges sérült ellátás elveinek fejlődését tekintjük át. A hazai viszonyokat felmérve összevetjük a gyakorlatot a nemzeti és nemzetközi standarddal. Elemezzük a hazai természeti és ipari katasztrófák egészségügyi biztosítását. 

A különösen nagy fizikai és pszichés megterhelés élettani folyamata régóta kutatott téma . Jelen vizsgálatunkban a műveleti helyzetekre felkészülők   szervezetében lezajló változásokat új megközelítésben vizsgáljuk. 

2001.szeptember 11-én az Al-Kaida terrorszervezet támadást hajtott végre az Amerikai Egyesült Államokban levő célpontok ellen. Válaszul az USA támadást indított Afganisztán, majd később Irak ellen. A harci cselekményekben, illetve az azt követő műveletekben számos NATO, illetve nem- NATO tagállam (ISAF) vett részt, melyek hatásai a közelmúlt, és napjaink eseményire is jelentős befolyással bírnak. A NATO sebesült ellátással kapcsolatos szintjeinek jelölése ROLE I – IV. Jelen téma ezeken a szinteken bekövetkező sebesült ellátás, modalitásbeli változásaival foglalkozik, 2001. szeptember 11-t követően.

A XX. század közepétől a tudomány, és a technika fejlődésének köszönhetően egyre inkább szerepet kapott az atomenergia polgári, illetve katonai célú felhasználása. Bár katonai alkalmazása - egyelőre csak - kísérleti robbantások szintjén történt, polgári célú hasznosítása világszerte elterjedt. A meghirdetett témában a nukleáris katasztrófák honvéd-, és katasztrófa orvostani aspektusait vizsgáljuk, különös tekintettel az elmúlt közel negyed évszázadban történt nagyobb atomerőmű balesetek (Pripjaty - Csernobil, Fukusima Daichi, stb. ) mind a környezetre, mind a medicinára gyakorolt hatásaira.

A modern rendészeti, harcászati doktrinák szerves részét képezi a harctéri sebesültellátásban járatos, különböző kompetenciaszintű szakemberek alkalmazása. A kutatás célja annak feltérképezése, hogy milyen előnyökkel jár, illetve milyen kockázatokat jelenthet a rendészeti munka során alkalmazott taktikai medicina.

Baleseteket  követő , helyszíni  sérült ellátás esetén  az anesztézia és analgézia elméletei és gyakorlati lehetőségeit vizsgáljuk.  Elemezzük a tömeges beteg áramlás  által okozott ellátási diszkrepanciákat , áthidaló , praktikus megoldásokat keresünk. 

Skills környezetben végzett sebészeti készségfejlesztés során egyre többször vonunk be demonstrátorokat (közeli kortársoktatókat) a képzés segítésére. Kutatásunk célja, ennek hatékonyságát vizsgálni.

A sebészet - vagy ennek valamely ága - és a művészetek kapcsolódási pontjai. Az érintkezési felületek felhasználásának kutatása az oktatásban, kutatásban.

A mellkasi traumatológia két központi eleme a mellkasi drainage és az áthatoló szívsérülés ellátása. A modern skill eszközök mellett - az ár és a szimuláció minősége miatt - hibrid megoldásoknak is helyük van. Ezek fejlesztése, a módszertan vizsgálata képezi a téma tárgyát.

A betegség és a szépirodalom kapcsolata. 

Alternatíva: A betegség recepciója a művészetekben, általában. Irodalom feldolgozása, önálló elemzés.

Irodalmi kutatás, illetve a klinikai anyag feldolgozása.

Irodalmi kutatás és elemzés.

Irodalmi kutatás a Hadtörténeti Múzeumban illetve a hazai és nemzetközi szakirodalomban.

Egy kivételesen jól dokumentált járvány, közegészségtani, bakteriológiai feldolgozása máig ható relevanciával rendelkezik.

A mellkasi betegségek kulturális dimenziójának, az ábrázolás és az egyes definitiv pathologiák viszonya a dolgozat témája.

A feldolgozás fókuszában az orvosi megközelítés áll: az a speciális tudásanyag, melynek művészettörténeti alkalmazása interdiszciplináris megközelítésben hoz határterületi hasznot.

A kutatás során összehasonlítjuk a mellkaskomprimáló eszközzel, illetve kézzel végzett mellkaskompressziók kimenetelre gyakorolt hatását. Vizsgáljuk a rövid és a hosszú távú túlélést, többek között  figyelembe véve az egyéb befolyásoló tényezőket, mint laikus által megkezdett újraélesztés, kiérkezési idő, mentőegység fajtája, beavatkozás során végzett gyógyszeres és elektromos terápiát, kórházba érkezés idejét.

Alsó végtagi reconstructiv verőérműtétek korai szövődményei

Ischaemia-reperfusio vesekárosító hatásának kivédése, kezelési lehetőségei